Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A pánikbetegség

 

A pánikroham átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, jellemzően hirtelen támad és általában nem tart fél óránál tovább. Tüneteiben különbözik más szorongásos betegségektől, a pánikroham hirtelen csap le, látszólag nincs kiváltó oka.

Azokat, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan rettegnek egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk. A betegség pontos oka egyelőre nem tisztázott, neurotranszmitterek csökkent mennyisége feltételezhető a panaszok hátterében.

 

A betegség rövid ismertetése 

A legtöbb pánikbeteg elviselhetetlen halálfélelemről, „megőrülésről” és érzelmi és viselkedésbeli irányításvesztésről, súlyos fokú vegetatív idegrendszeri tünetekről számol be. Erős késztetést éreznek, hogy elmeneküljenek onnan, ahol a roham elkezdődött („harcolj vagy menekülj” reakció), amit mellkasi fájdalmak, a lélegzet megakadása és elkerülhetetlen végzet érzése követ.

A pánikbetegséget megkülönbözteti a más típusú szorongásoktól az intenzitása és a hirtelen, epizodikus természete. Azok, akik szorongással kapcsolatos betegségekben szenvednek, gyakran élnek át pánikrohamokat, bár a pánikbetegség nem mindig van összefüggésben más mentális zavarokkal. Az amúgy egészséges emberek majdnem 10%-a is átél egy elszigetelt pánikrohamot egy évben és minden hatvanadik ember az Egyesült Államokban egyszer elszenvedi a pánikbetegséget életében.

A pánikbetegség együtt járhat más pszichés problémákkal is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk pszichoaktív szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Egyes kutatások szerint az öngyilkossági kísérletek száma szintén nagyobb a pánikbetegek körében, bár ezt nem sikerült kétséget kizáróan igazolni.

A pánikbetegség hónapokig, akár évekig is tarthat, aszerint, hogy mikor kerül sor kezelésre. Kezelés nélkül addig rosszabbodhat, mígnem a munkaképesség és a normális és önálló életvitelre való képesség elvesztéséig rontja a beteg életminőségét. Sok ember személyes kapcsolataiban, munkájában és szociális helyzetében is komoly problémákat okoz a pánikbetegség. Bár a spontán gyógyulás is előfordul, általában nem múlik el, amíg az egyén nem kap kimondottan pánikbetegeknek való kezelést.

A betegség előfordulása

A pánikbetegség súlyos egészségügyi probléma a fejlett országokban. Általában a fiatal felnőttkorban keletkezik; a pánikbetegek durván fele 24 éves kora előtt mutatja az első tüneteket. A nők kétszer akkora valószínűséggel szenvednek pánikbetegségben, mint a férfiak.

Azoknál, akik a betegség korai fázisában keresnek kezelést, a tünetek többsége néhány hét alatt elmúlik maradandó káros hatások nélkül a kezelés után.

Tünetek 

A pánikroham tünetei hirtelen jelennek meg, látható ok nélkül. Közéjük tartozik:

  • halálfélelem, határtalan menekülési és/vagy segítségkeresési vágy
  • felgyorsult vagy felerősödött szívverés vagy szívdobogás
  • ájulásérzés
  • nehézlégzés, a belélegzés lehetetlenségének szubjektív érzése
  • a roham alatt a vérnyomás és a pulzus jelentős, esetenként veszélyes fokú megemelkedése
  • nehezen megfogalmazható, nem fájdalom jellegű mellkasi rossz érzés
  • izzadás
  • zsibbadás
  • szédülés, émelygés vagy hányinger
  • szurkáló vagy viszkető érzés az arcon, a szájban, a kézen vagy lábon (paresztézia)
  • gyomortájról kiinduló gyengeségérzet
  • hirtelen hasfájás, hasmenés, gyomorgörcs
  • elpirulás vagy reszketés
  • esetenként csalánkiütésszerű bőrpír, főleg a mellkas területén
  • álomszerű érzés vagy érzékelési zavarok (derealizáció)
  • disszociáció, az az érzés, hogy az egyén nincs kapcsolatban a saját testével, vagy akár idővel és térrel (elszemélytelenítés - deperszonalizáció)
  • egyfajta érzés, mintha a beteg és a külvilág közé üvegfal ereszkedett volna le, a beteg önmagába való bezáródásának érzése, esetenként néhány pillanatig tartó zuhanás érzése.
  • rettegés az irányítás elvesztésétől, hogy az egyén valami ostobaságot tesz, megőrül, akarata ellenére öngyilkosságot kísérel meg.
  • remegés vagy reszketés
  • a legsúlyosabb esetekben előfordulhat az önkontroll teljes elvesztése, sikoltozás, kiabálás, elfutás.

Néhány érdekesség a tünetekről, panaszokról: sok esetben a napokkal, hetekkel korábban lezajlott rohamra való VISSZAGONDOLÁS „nahát, most jut az eszembe, egy hónapja nem volt rohamom, az milyen rossz volt” elegendő ahhoz, hogy perceken belül újabb roham támadjon. A beteg évekkel, évtizedekkel később is PONTOSAN fel tudja idézni első rohama körülményeit. A rohamoktól való félelem következtében állandósult szorongás (anticipációs szorongás), fóbiás elkerülő magatartás (az addig bekövetkezett rohamok helyszíneinek és az azonnali segítség lehetőségét nélkülöző helyek elkerülése), depresszió alakulhat ki, ezzel a beteg egy ördögi, a panaszokat folyamatosan erősítő körbe kerülhet.

Egy pánikroham rendszerint néhány perctől fél óráig tart, egy óránál tovább szinte sohasem és a mindennapi életben előforduló egyik legelcsüggesztőbb hatású egészségzavar. A tipikus roham intenzív és szinte elviselhetetlen mértékű halálfélelemmel jár (tipusos roham), de előfordulhat, hogy félelemérzet nélkül, kizárólag a fent leírt igen heveny testi tünetek, pld. magas vérnyomásos és igen erős szívdobogásos, vagy hasmenéses roham formájában jelentkezik (atipusos pánikroham).

A pánikbetegség következményei 

A gyakran ismétlődő pánikrohamok súlyosan rombolják az életminőséget, beszűkült, elkerülő magatartásforma, szociális elszigetelődés, munkaképtelenség alakulhat ki. A rohamoktól való félelem következtében a pánikrohamnál enyhébb mértékű, de tartósan fennálló generalizált szorongás, fóbiás pananszok, depresszió léphetnek fel, a betegségkép beépülhet az énképbe, kialakul az ún. neurotikus személyiség. A vegetatív tünetek, elsősorban a vérnyomásemelkedés tartóssá válhatnak, azok minden egészséget károsító következményével. A pánikbetegség az állandósult magas stresszhormon szint miatt a kardiovaszkuláris betegségek önálló rizikófaktora. A kezeletlen betegek körében az alkoholizmus, narkotikumok alkalmazása, a szakszerűtlen és veszélyes öngyógyszerezés magasabb a szokásosnál.

A pánikroham és a fóbiás tünetek közötti különbség bemutatása 

Pánikroham bárhol, bármikor, bármilyen élethelyzetben támadhat. Fóbiás (phobosz: görögül félelem, iszony) betegségnek a kizárólag egy vagy több, de pontosan meghatározott élethelyzetben támadó, az enyhébb szorongástól a heveny pánikrohamig eljutó félelmi állapotot nevezzük. A leggyakoribb fóbiát keltő helyzetek: nagy, szabad térség, ahol nincs támpont, magasság, tornyok, kilátók, hajó, repülő, sziget, híd, alagút, alagútban megálló metró, bezártság, zsúfolt tömeg, stadionok, közlekedési eszközök, a lehetséges segítségtől való elszigeteltség, az adott helyzetből való elmenekülés lehetetlensége, de az emberek előtti szereplés vagy állatokkal való érintezés is kiválthatja. A fóbiás betegek gyakran élnek át heves pánikrohamot, amikor a félelmeik kiváltójával kapcsolatba kerülnek, de ezek a rohamok rövid életűek és gyorsan megszűnnek, ha a kiváltó ok eltűnik. A pánikbetegek jelentős részénél is kialakul fóbiás tünet, az addigi rohamaik helyszíneivel kapcsolatban.

A pánikroham és generalizált szorongás közötti különbség bemutatása 

A pánikbetegség által keltett roham igen heveny, de viszonylag gyorsan múló tüneteivel szemben a generalizált szorongás jóval enyhébb tüneteket ad, de szinte folyamatosan fennáll. Irreális aggódás, pesszimizmus, enyhe de folyamatos görcsös félelmi állapot, vegetatív labilitás jellemzi. A pánikbetegek jelentős részénél is idővel kialakul a generalizált szorongás az újabb rohamoktól való permanens félelem következtében.

Kizárólag a panaszok szempontjából vizsgálva a fenti három tünetcsoport együttesen is jelentkezhet (pld. folyamatos szorongás, mellette bizonyos élethelyzetekben jelentkező fóbiás rosszullétek és ok nélkül jelentkező heves pánikrohamok).

A pánikbetegség kivizsgálása 

A legfontosabb, a fentebb felsorolt panaszok esetén orvoshoz kell fordulni, ez sok esetben egy mentális betegség lehetőségével való szembesülés miatt, különösen férfibetegek számára nehéz. Súlyos panaszok esetén az utcán való közlekedés, így az orvos felkeresése is gondot okozhat.

Mivel a pánikbetegség lelki, szellemi és testi tüneteit számos más, akár súlyos betegség is utánozhatja, ezért a diagnózis kimondása előtt feltétlen ALAPOS és SZERTEÁGAZÓ kivizsgálást kell eszközölni. A rosszulléteket például sok más mellett okozhatja a vércukorszint ingadozása, a nehézlégzést asztma, a fáradékonyságot kardiológiai probléma, a vegetatív tüneteket pajzsmirigy betegség, a magas vérnyomást veseprobléma is, ezért csak a lehetséges szervi okok lelkiismeretes kizárása után mondható ki a pánikbetegség diagnózisa. A pánikbetegséget utánzó egyéb betegségek esetén az alapbetegséget kell kezelni.

Kezelés 

A rendszeresen visszatérő pánikrohamokat a lehető leggyorsabban kezelni kell. A gyógyulás esélye a betegség fennállásának hosszával csökken. Noha egy elszigetelt pánikroham minden kellemetlensége ellenére önmagában nem veszélyes, az általa kiváltott vegetatív tünetek, pld. igen magas vérnyomás és pulzus súlyos egészségkárosodást okozhatnak már akár első esetben is.

Kezelés nélkül idővel a rendszeresen visszatérő pánikrohamok annyira megviselik a beteget, hogy elkerülő fóbiás magatartásforma, generalizált szorongás, depresszió, állandósult magas vérnyomás, sok esetben alkoholizmus alakulhat ki annak minden súlyos következményével. Ennél a betegségnél különösen fontos, hogy a beteg bízzon orvosában, ne érezze, hogy panaszait félvállról veszik, rutinszerűen és futószalagon gyógyítják.

Gyógyszeres kezelés 

Enyhe fokú, még a beteg által kontrollálható pánikrohamok ill. betegség esetén a gyógyszeres kezelés nem feltétlenül szükséges, B vitamin, magnézium, folsav készítmények, nyugtató hatású gyógyteák pld. citromfű, borágó, macskagyökér, komló fogyaszthatók. Amennyiben a szorongás, pánik mellé hangulati zavarok is társulnak, orbáncfű is alkalmazható, feltéve, hogy nem fokozza a szorongást. GYÓGYSZEREK ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK EGYÜTTESEN CSAK A KEZELŐORVOS BELEEGYEZÉSÉVEL SZEDHETŐK!

A már kimutatható testi tüneteket, pld. magas vérnyomást kezelni kell a szövődmények elkerülésére. Depresszióval szövődött pánikbetegség eseten béta blokkolók csak nagyon körültekintően adhatók.

Heveny és rendszeresen viszatérő rohamok kialakulását nagypontenciáló benzodiazepán készítményekkel lehet megelőzni, viszont ezeknél a szereknél a hozzászokás esélye nagy, ezért csak a kezdeti időben célszerű adni, a legrövidebb ideig és a legkisebb még hatásos adagban.

Hosszútávú kezelésre különféle antidepresszáns gyógyszerek alkalmazhatók, szigorúan a betegség kezelésében nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező orvos utasítása által, rendszeres ellenőrzés mellett. Többféle lehetséges antidepresszáns gyógyszer van, hagyományos triciklikus, modernebb SSRI, MAO gátló és egyéb típusok, melyek különféle módon a szerotonin, noradrenalin és dopamin rendszerre hathatnak.

Az antidepresszáns gyógyszerek szedésének főleg a kezdetén különféle mértékű, akár jelentős mellékhatások is jelentkezhetnek. Elviselhetetlen mellékhatások esetén gyógyszerváltás ajánlott. A megfelelően kiválasztott antidepresszáns gyógyszerek hónapokon keresztül biztonsággal szedhetőek, gyógyító hatásuk a szedés kezdete után csak hosszabb idő után, esetleg hetekkel később jelentkezik. Ezen gyógyszerek szedésének abbahagyása csak lassan és fokozatosan csökkenő adagokban lehetséges, azonnali abbahagyásuk kínzó elvonási tüneteket okozhat.

Klinikai mértékű szorongásnál kórházi elhelyezés szükséges, ebben az esetben infúzióban is adhatók a különféle gyógyszerek. Legsúlyosabb esetben neuroleptikumok adása is szóba jöhet.

Pszichoterápiás kezelés

Enyhébb esetekben a gyógyszeres kezelés helyett, súlyosabb esetekben mellett egyfajta pszichoterápiás kezelés, az ún. kognitív viselkedésterápia lehetséges, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket.

Másik lehetséges pszichoterápia a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget.

Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben.

Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől.

Helyhez és szituációhoz kötött pánikrohamok, az ún. fóbiás betegségek kezelése esetén egyrészt a fóia tárgyához való fokozatos hozzászoktatást választhatják, pld. minden nap néhány lépcsővel feljebb megyünk a toronyban (szisztémás deszenzibilizáció), másik módszer a pszichosokk terápia, melyben a félelem tárgyával hirtelen szembesítik a beteget, pld. a kutyafélőt váratlanul összezárják egy nagy, de barátságos és ártalmatlan kutyával.

Egyéb módszerek 

Testmozgás 

Amennyiben nincs egyéb (pld. kardiológiai) kizáró tényező, a heti rendszerességgel végzett intenzív testmozgás, rossz állapotú betegeknél már a rendszeres kiadós séta is igen előnyös lehet. Az intenzív mozgás által felszabadult endorfin önmagában is jó hatású, de legalább ennyire fontos a pánikbetegeknél többnyire emelkedett kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentése szempontjából, ugyanez vonatkozik az egészséges táplákozásra és a testsúly normalizálására.

Táplálkozás 

Az egészséges, vitaminokban, nyomelemekben gazdag változatos táplálkozás előnyös, akárcsak a mesterséges táplálékok, adalékanyagok, koffein, nikotin, alkohol kerülése. Gyógyszeres kezelés esetén az alkohol kis mennyiségben is kerülendő.

Fényterápia 

Olyan esetekben, ahol hangulati zavar is jelen van, kockázatmentesen kipróbálható a fényterápia, a beteg a lehetőségek szerint tartózkodjon napi egy-két órát napfényen, vagy erős és folyamatosan világító műfényen, a vibráló neonfény, a tévé és a monitornézés ebből a szempontból nem megfelelő. A várható pozitív hatás a szemen keresztül valósul meg, ezért a napszemüveg viselése erre az időre nem célszerű.

Alvásmegvonás

Alkalmilag kipróbálható az alvásmegvonás, próbáljunk meg egy éjjel (lehetőleg hétvégén) ébren maradni és az éjszakát bármilyen aktív tevékenységgel tölteni, akár olvasás, zenehallgatás is megfelelő. A pozitív hatás már másnap jelentkezhet, kimerült betegeknél nehezebben alkalmazható a módszer.

Életmódváltás 

A lehetőség szerinti stresszmentesség, folyamatos elfoglaltság, a gondolatok elterelése, érdekes munka, a környezet által jól megválasztott szabadidős programok igen sokat segíthetnek.

Ajánlott még a naplóvezetés, amelynek során a beteg leírja a napi tevékenységeit és érzéseit, azonosítani és kezelni tudja a személyes nehézségeit, így könnyebben felismerheti a rohamok életvitellel kapcsolatos esetleges összefüggéseit.

Relaxáció 

Egyéb stresszoldó tevékenységek, mint a tai-chi, jóga, relaxációs és légzőgyakorlatok vagy a testedzés szintén segíthetik a javulást.

Szociális környezet 

Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. Ebben az esetben sajnos kialakulhat a családtagoktól, de akár a kezelő orvostól való súlyos fokú függés is (jó példa erre az Isten nem ver Bobbal című film, vagy a Monk című tévésorozat).

Egyedül élő betegeknél akár egy telefonos lelki segélyvonal is segíthet a hirtelen roham leküzdésében.

A kezelés eredményessége 

A szakszerű gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések, életmódváltoztatás hatására a kezelt betegek nagy részének az állapota néhány hét után jelentősen javul, a teljes tünetmentesség is elérhető. A panaszok megszűnésével, néhány hónap után orvosi utasítás szerint meg lehet próbálkozni az antidepresszáns gyógyszerek elhagyásával, de az életmódbeli változtatásokat ezután is fennt kell tartani. Kiújulás, visszaesés esetén mielőbb a kezelőorvoshoz kell fordulni.

A betegek egy csekély részénél, különösen, ha a betegség hosszú ideje fennáll és mintegy beépült a beteg személyiségébe, mellette komolyabb szociális és életmódbeli problémák, kialakult testi szövődmények vannak, esetleg családi halmozódás mutatkozik, a kezelés nehézkesebb és kevésbé eredményes.

Az öröklődés szerepe a betegségben 

A pánikbetegség a családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variáció vagy variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél ellenben bármilyen családon belüli előzmény nélkül jelenik meg a pánikbetegség.

Forrás és irodalom 

  • Dr.Buda Béla, Oláh Tamás, Dr.Pécsi Tibor: Neurózis, Origo-Press, 1988 ISBN 963 7405 17-8
  • Dr.Buda Béla, Dr.Füredi János: A neurosis változó arca, Medicina, 1989 ISBN 963 241 759-3
  • Christine Brasch, Inga-Maria Richberg: Derült égből a pánikroham, Magyar Könyvklub, 2001 ISBN 963 547 391-5
  • Feldman Sándor: Az ideges félelem (1920-as években íródott)

Külső hivatkozások 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Re: bazsla19@citromail.hu

(Kollár Zoltán, 2013.06.26 04:15)

Kérem a levelekre adott válaszaim tudomásul vételét.
Üdvözlettel:DR G.T.

Debrecen Hortobágy ut. 1sz

(Lászlók András, 2011.07.14 18:13)

Én 1978-óta vagyok Pánik beteg mely azóta csak folyamatosan romlik, már annyira, hogy az utcára sem merek kimenni egyedül. A fent leirt tünetek legsúlyosabbika vonatkozik rám: liftel busszal vonattal nem merek menni, ha sötétedni kezd már nem merek kimenni, nagyon szeretek horgászni, de sajnos csak olyan helyre tudok elmenni, de csak a párommal, egyedül sajnos sehova, ahol biztosan megtudakolom, hogy orvos vagy mentő, vagy kórház van -e gyors elérhetőségben. ha már 1-2km nél messzebb van akkor csak úgy ha falu vagy város van. Ha megyünk pl: Salgótarjánban előtte való éjszaka már aludni sem nagyon tudok, mert csak arra gondolok, hogy mi lesz, ha útközben rosszul leszek mi lesz velem félek, hogy tudnak e rajtam segíteni, vagy nem, pedig a párom megpróbálja elterelni a figyelmem beszélgetéssel, de ez is időnként sikerül és túl sokáig nem tart. Újra előjön a pánik mi lesz velem? Már akkor is előjön, ha két falu között és hosszú egyenes úton ahol sem jobb, sem bal oldalt semmi épületet nem látok, csak a puszta kietlenséget. Sajnos az orvosok csak félvárról veszik ezt a betegségem, így csak amit a párommal tudok kibeszélni magamból de csak őrá számíthatok, ebben a betegségemben, pedig már ezerszer elmondtam az ideggyógyászaton, kórházban, idegondozóban, egy kis nyugtatóval el van intézve, közben én borzalmasan szenvedek a betegségemben. A betegségem előtt nem volt semmi problémám, éjjel nappal városon belül városon kivűl, busszal vonattal, liftel tudtam menni egyszóval egészséges voltam. De 1978- óta sajnos az éltemben, egy 360% fordulat történt, mely az egész életem tönkre tette!
Tisztelt Professzor Úr tud e nekem valami segítséget ajánlani mert már többször is voltam ez miatt öngyíkossági kísérletem is ezt sajnos így nem bírom elviselni az életem semmi segítség csak pár szem nyugtató! Melyet nagyon megköszönnék.
Tisztelettel Lászlók András

Re: Debrecen Hortobágy ut. 1sz

(László András, 2011.07.14 20:46)

Tisztelt László Úr!
Megdöbbenve olvastam a történtéről szóló levelét.Szeretném felajánlani,hogy amennyiben fel tud keresni akkor részletesen kivizsgálom és amennyiben a vizsgálat alapján olyan állapotfelmérési adatokhoz jutok aminek az alapján esély mutatkozik a gyógyítására akkor javaslatot teszek arra hogy milyen módon javítsunk az Ön állapotán.
Miután én nem vagyok hagyományos természetgyógyászat eszközökkel gyógyítok és nem tudok Önnek biztos sikert ígérni a gyógyulásában.Ezért Önt teljes egészében díjmentesen fogom kezelni.
A legnagyobb technikai problémát abban látom,hogy messze lakunk egymáshoz.Ezért javasolnám Önnek,hogy keresse fel a helyi debreceni természetgyógyászokat így dr Csikai Erzsébet orvos természetgyógyászt telefonja 06 945 2652 rendelő telefonja 06 52 442 471 vagy Dr Tóthmartinez Adrienne orvos természetgyógyászt Civis Egészségház Debrecen 4027 Dózsa Gy.u.25.telefon 06 20 955 4509 vagy 06 52 413 691 114 mellék.Ők mindketten nagy tapasztalattal rendelkező elismert orvos természetgyógyászok és bizonyára tudnak Önnek segíteni helyben.
Amennyiben mégis úgy dönt ,hogy engem is fel akar keresni akkor időpont megbeszélése végett hívjon a 06 20 345 1603 telefonon.
Üdvözlettel dr Gere Tibor

Re: Re: Debrecen Hortobágy ut. 1sz

( Tisztelt Dr Gere Tibor professzor, 2011.11.14 18:09)

Lászlók András vagyok, és ismételten kérném a Tisztelt Professzor Úr véleményét a pánik betegségemről, mert ma kaptam egy Igazság Ügyi Szakvéleményt! Melyben azt írja: A nevezett pánik betegségét, értékeltem, véleményi rész diagnózisai között testi tünetekkel megnyilvánuló ideggyengeségként szerepel. A nevezett pánik betegsége önmagában, munkaképességét, csak minimális mértékben befolyásolja, mivel pánik rohamai igen ritkák. Pánik betegségét külön diagnózisként a megelőző pszichiátriai kezelések is csak alkalmanként szerepeltetik, diagnózisként a betegség része az ideggyengeségnek, pszichés eltérésként értékelhető!
A szakvéleményhez szeretném hozzáfűzni, hogy még az Igazság Ügyi Orvos Szakértő meg sem vizsgált, csak odaírta, hogy nagyon ritkán van pánik rohamom. Én úgy érzem, hogy ha valakit elkönyvelnek mint ideggyengeség, akkor bármilyen rosszul is van, lehet bármilyen panasza betegsége, egyáltalán nem veszik figyelemben, és közben az ember élete teljesen tönkre megy mert sem gyógyszert , sem odafigyelést nem kap, egyszerüen már nem tudom mit csináljak, a pánik betegségemhez még társul magasvérnyomás , cukorbetegség látás romlás (szürkehályog) koleszterin betegség, éjszakákon át alig alszom valamit, ugyan is 1 emeleten, egy rácsal védik a lakásokat, és a halálfélelem, miatt igen sokszor kimegyek és megnézem éjjel, hogy kinyillik e a rács, ha valami bajom lenne. Egy kérdésem lenne, ugyan is a párja vagyok Ica, a testvéreméknél voltunk, kocsival 30perc Balmazújváros, délután kb 2hete, visszafelé, busszal jöttünk haza, és a párom András olyan rosszul lett, hogy teljesen elfehéredett, izzadt még hozzám sem szólt, mert olyan félelmet láttam az arcán és az egész testében remegett, míg le nem szálltunk a buszról épp csak kibírta, azt a nekem kevés kis út neki egy örökké valóság, és az összes lelet állandóan nála van akár hova megyünk annyira nagy nála a halálfélelem és éjszaka többször kell vékony pólót cserélnie mert annyira leizzad, hogy tiszta viz a póló rajta, de a homloka tiszta hideg, ez mi szeretném megkérdezni? Elmentünk egy pszihológushoz, hogy segitséget kérjünk, mert már ez nem állapot mikor egy kisboltba bement, és rosszul lett,mert mikor ment volna be akkor be volt zárva az ajtó, és mikor kinyitotta a boltos bement a párom és azt hitte hogy visszárta az ajtót a boltos és azt hitte nem tud sehogy kijönni. Viszont a szihológusnak elmondtuk a tüneteket azt felelte, egyszer úgy is meg kell halni! Kérdem én ezek után hová menjünk mit csináljunk, hogy valahogy ember módjára tudjon élni a párom, mert a pánik betegségére csak napi 3x1/2 rivotil tablettát kap semmi mást a többi betegségeire rendesen kezelik az orvosok
Szeretném megkérdezni a Professzor urat a pánik betegségben bele lehet e halni? Sajnos így az élet nem sokat ér, örökös félelemben és ügyeletre való járással, hol éjszaka hol nappal! Önhöz sajnos elmenni, hogy segítsen Professzor úr elmenni nem tudunk mert sem elég pénzünk nincs sem vonattal utazni nem tud a párom! Kérem szíves válaszát!
Őszinte tisztelettel Lászlók András és Párja Beke Sándorné

6528 Bátmonostor, József Attila u. 2/a

(Kollár Zoltán, 2011.11.03 23:29)

Alábbi levelem folytatása, mert nem fért ki:

Tulajdonképpen bárki normális ember, aki a hétköznapokban ilyet nem élt még át, mert a tudati állapota rangsorolni képes, és mert nem vetít elő kreatív módon állapotjóslati előképeket az agya, nos az ilyen normális ember is képes megtapasztalni eme pánik-érzést egy olyan helyzetben, mint pl. zuhanó repülőgép, vagy sínek közé beszorult láb és jön a vonat. Ilyenkor ugyanis elő tör az eddig amúgy számára ismeretlen kétféle tudat harca, együttes és immár rangsorolásra képtelenné válású megjelenése, amely logikai és racionalitási blokkot eredményez. Na ez az önkontrollvesztési állapot. Mert hiszen olyan helyzet adódik, amikor menekülni, megoldani kellene, de nem megy, és a másik tudat tudatosítja a közelgő rossz valóságosságát. Ez pedig bénítóan hat. Döntésképtelenséget eredményez, miáltal a saját személyiségünket érezzük kizárva a tudatok harcából, mivel arra hatásunk egyre kevésbé lesz a szituációban. Kétféle akarat és késztetés márpedig egyszerre nem megy, megszűnik tehát a rangsorolási képesség, ami egyet jelent a racionalitás ( önkontroll ) vesztésével. Akkor és csak is akkor tud normalizálódni e felborult állapot, ha kialakul rangsor újra, miáltal kontroll jelentkezik. Ha van kontroll, akkor nincs pánik sem. Az emlékképek gerjesztette elkerülő magatartás a megélt és nem minden ok nélküli tehetetlenségi érzést ébreszti fel újra, ezzel együtt a megoldási képtelenségre is emlékeztetvén persze. A pánikbetegség a megfigyelésem szerint a túl élénk és kreatív elme kombinatorikus játéka, a komplexebb érzelmi-gondolati hozzákötés képessége, a másoknak irracionálisnak tűnő, de az érintett személynél mélységében nem minden ok nélküli racionális lehetőségekként való együttes megjelenése. Az elme képes előre gyártani a félelmi alapokat, ha az kreatív, és kellőképpen kombinálni ( kötni ) tudja azt az egyes ismert érzelmi állapotokhoz is egyúttal. Ekkor persze nyomban a testi tünetek is előjönnek e belső gondolati provokáció eredményeként. És annyira dominánsan képes rögzülni, hogy emiatt a tudati-és érzelmi felszínen fog maradni onnantól. Ez kb. olyan, mint ha valakit súlyos bántalmazás és támadás ért a lakásán, akkor onnantól ő nem tud aludni, és inkább elköltözik. Noha nem kell tartania egy következő attaktól, mégis, annyira rögzül a félelem, hogy irracionalitásba megy át a dolog. Ez is jól mutatja azt, hogy potenciálisan bárki pánikbeteggé válhat, csak eddig még nem érte olyan szituáció, amely az elme rangsorolási képességét megbénította volna. Ha ilyen bekövetkezik akkor szembesülünk döbbenten először azzal, hogy mi magunk az addig létezett döntési automatizmusunkat ért csőd által sebezhetővé, védtelenné és kiszolgáltatottá, azaz gyenge pszichéjű emberré válhatunk. És ez a tudatban megjelenve is deperszonalizációt válthat ki, állandó szorongást, félelmet attól, hogy megint nem leszünk képesek kontrollálni, mert annak valójában nem is mi magunk vagyunk a birtokában, hanem a rajtunk felettünk álló - eddig ismeretlenül megbúvó - elme. Ennek felismerése félelmetesen furcsa, hiszen egy testben lenni azzal, aki látszólag mi vagyunk, de mégsem, ezt csak érezni, átélni lehet. Aki volt már véghelyzetben, vagy döntési képtelenségben, az tudhatja igazán, mi is ez. A félelem márpedig berágja magát könnyen az emberi tudatba, és olyan elementárisan lesz domináns, hogy e köré fog szerveződni az ember élete, ez fogja meghatározni a viselkedését a továbbiakban.

Re: 6528 Bátmonostor, József Attila u. 2/a

(Kolláfr Zoltán, 2011.11.04 09:45)

Kedves Kollár Úr!
Az a javaslatom,hogy forduljon a problémáival a kezelő orvosához.
Üdvözlettel :Dr Gere T.

6528 Bátmonostor, József Attila u. 2/a

(Kollár Zoltán, 2011.11.03 23:26)

Tisztelt Gere professzor Úr!

Először is szeretném megköszönni a válaszát.

Továbbá szeretném megkérdezni Öntől, hogy vajon miért van az, hogy én olyan érzelmi megterhelésekre ( sorolásképpen pl. szeretett és családtagnak tekintett macska elvesztése, továbbá igazságérzetet merőben bántó, illetve annak ellentmondó viták és kreált hazugságok elviselhetetlensége ) esetében nálam olyan gyors kezdetű fizikai rosszullét következik be, amely ugyan még nem pánik, hanem idegi alapon felfokozott lelki terhelés, amely először és kizárólag mindig szív eredetű rosszullétben ölt testet, értendő ez alatt a hirtelen pulzus emelkedés, az ebből tovább következő mellkasi diszkomfort érzés és rosszullét, az azonnali ágynak való esés, majd pedig ez vezet nálam pánikreakcióhoz. Ezt már megfigyeltem magamon, és aggaszt. Ismerőseim szerint túlságosan érzékeny lelkű vagyok. Ez pedig az egészségi állapotomat negatívan befolyásolja. Szintén jellemző rám a lelkiismereti kontroll és az esetleges bűntudat, amelyet feldolgozni nem igen szoktam tudni, az önmarcangolás megmarad. Aztán ami még megfigyelt dolog nálam: egy rossz gondolat is pillanatok alatt provokálja a fenti tüneteket, ami mindig és kizárólag a szívfrekvencia hirtelen megugrásával kezdődik, majd ez vált át percek alatt pánikreakcióba. Ez az önkontrollálatlanság-érzés igen rossz érzetét kelti, amely számos testi tüneteket ad ( a cikkben is leírt pánik-szimptómák csaknem fele jelentkezik nálam) . Ahogy elgondolkodom magamon az okok és miértek felől, arra jutok, hogy egyrészről lelkileg vagyok védtelen és csupasz, önmagamra nézve is sebezhető. Az is tény, hogy ha kimegyek a kerítésen kívülre, már elfog egyfajta bizonytalanság és elgyengülés érzés, a háztól való legkisebb távolodás egy bizonytalanságérzést vált ki, noha nem akarom. Magától jön. Ilyenkor deperszonalizálódom is olykor, ami spontán érzésként jelentkezik, és harcolni kezd a tudatom egyik fele azzal, hogy ha távolodom a háztól, bizony kiszolgáltatott leszek, védtelen, és forduljak vissza. De ha megyek tovább a másik tudatom racionalitásának engedve, akkor a két - önmagában okszerű logikát mutató - tudati állapot harca robbanásszerűen tör felszínre és okoz testi tüneteket, mint a heves szívverés, rosszullét, félelem, kontrollvesztés, lábak erőtlenné válása, olyan érzés, mintha szivacson járnék pedig talajon megyek, talptól induló bizsergés érzése egyre felfelé ( mint tipikus elemi félelem esetén bárki tapasztalhatta ), a kisgyerek is ezt érzi, csak ott még bevizelés is előfordulhat a félelemtől, aztán a "földbe gyökerező" lábak érzése, mert hiszen erőtlenné váltak. Innentől egy "ugrás" a megőrüléstől való félelem, hiszen egymásnak ellentmondó tudati állapot vívódik egyszerre bennem, és én ebből kvázi ki vagyok hagyva, mert nincs rá hatásom ( önkontroll vesztés érzete ).

Bátmonostor József A.utca 2/a

(Kollár Zoltán , 2011.11.01 19:37)

Kedves Kollár Úr!
Az általam közzétett írás ,amint ezt a cikk végén közzé tett irodalom jegyzékből láthatja ,irodalmi összeállítás.A leírás nem zárja ki a béta blokkoló szedését,mindössze arra figyelmeztet ,hogy körültekintően szedhető .
Kérem a problémájával forduljon a kezelő orvosához.


« előző

1 | 2 | 3